|
Kedves Látogatóim!
Ha jól fordítottam le a Tripod - a honlapomat
kezelő szerver tulajdonosa -üzenetét, át kellene helyeznem a honlapomat egy másik szerverre, vagy már nem lesz
többé szerkeszthető. Nem tudm, hogy akarom-e a konvertálást (félő, hogy utána esetleg nem lesz "free"), vagy másik
honlapot szerkesztek másik szerveren, ezt majd eldöntöm. Csak jelzem, hogy szeptembert -ill. már augusztust - követően
nem teszek fel újdonságokat a lapra.
Újdonságok:
Július 16-tól a "Versek 2" lapon az utolsó két vers
Néhány éve megismerkedtem a tűzzománc-technikával. Nagyon megragadott a sokféle lehetőség, amelyek segítségével
szép - lagalábbis számomra szép - dolgokat tudok létrehozni.
Szintén gyönyörűségemet lelem a gyöngyök különféle felhasználásában.
Csakhogy a színek, a formák, a hangok és a szavak édestestvérek, mivel ezek mindegyike valamilyen hangulatot kelt. Így
szinte adódik, hogy megkörnyékezik az embert a szavak, és időnként azokkal is szeretné kifejezni magát, nem csak
a színekkel és a formákkal. Ha pedig megkörnyékeznek, akkor leírom szép sorban, ahogy kívánkoznak. Így születnek meg
a vers formájú gondolatok, amelyek egy része is megjelenik egy-egy kép mellett.
Ezen a honlapon tűzzománc-technikával és gyöngyszövéssel készült képeimet mutatom be azoknak, akik véletlenül vagy
szándékosan ellátogatnak ide. Némelyik kép mellé elhelyeztem tehát egy-egy, a kép hangulatát vagy inkább születését kísérő
versemet is.
Ha megnyertem az ide látogatók tetszését, nagy örömömre szolgál. Ha mégsem tetszettek a képek és a gondolatok,
ajánlom megszívlelni Will Foley szavait: "A világ tele van kaktuszokkal. De nem kell feltétlenül rájuk ülnünk."
Még annyit: Most alakítom a honlapot. Lehet, sőt biztos, hogy találsz hibát. Bocsáss meg érte!
"Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a céljaidat, hanem, ha nincsenek céljaid." (Benjamin E. Mays)
Színek
A színeket lelkemben őrizem én,
Mert szemem mind odaküldi.
Színek és érzések - szép gyűjtemény:
Érezni, hallani, látni:
Brummog a barna, mint medveapó;
Kékről az ég jut eszembe.
Sárga: irigység – mondja a nép.
Nékem a hold festi szebbre.
A fehérhez nem a szűzit kötöm,
Hanem a margarét szirmát.
Fekete nem jelent halált nekem.
Bársonyos simítást inkább.
Narancsra mondják, hogy narancsszínű,
S én látom a szép naplementét.
Sötétkékbe burkol az éj-nyugalom;
A zöld: tág, harmatos rét.
Orgona lilája úgy simogat,
Mint szellő egy tavaszi esten;
Rózsaszín idézi mindazokat,
Kik hisznek a szívszeretetben.
A vörös számomra nem vért jelent.
Rózsáknak csokrait látom.
Szerelem zálogát nyújtják felém,
Vagy hűséged, kedves barátom.
|
 |
 |
|
Japán
Szenvtelen
arcokkal letakartan
Értelem,
s érzelmek sora él
Lelkekben s a fejekben.
És
rend ura mindennek,
Bármi
a látszat.
Szavak
Szeretem a szavakat, mert
megsegítenek.
Mindent, amit szeretnék,
elmondnak neked.
Minden érzést, ami engem
magával ragad,
Segítenek kifejezni mind-mind
a szavak.
Ha valami bánt nagyon és
szomorú vagyok,
Borús szavak fűzik egybe
azt a mondatot.
Hogyha viszont kedvem ragyog,
s szép nap virrad rám,
Minden szó, amit kimondok,
pajkosan vidám.
Ha bölcselő hangulatban
talál valaki,
Okosnak vélt mondatokként
fognak szólani.
Megtagadnak valamit, ha másként
gondolom.
Ilyesmi is előfordult.
Ezt nem tagadom.
Szép szavakat gyűjtök
egybe, ha szépet láthatok.
Mérgesen pattannak elébem,
ha dühös vagyok.
Egyféle szót nem mondtam
még: a gyűlöletét.
Nem ismerem ezt az érzést.
Talán csak azért.
|
|
 |
 |
|
 |
